Gasztroenterológia

Szakterületek

A gasztroenterológia a belgyógyászat egyik szakága, mely a nyelőcső, a gyomor és bélrendszer, valamint a máj, epe és hasnyálmirigy működésére és betegségeire specializálódott.

Gasztroenterológiai Centrumunk célja, hogy minden gyomor-, bél-, máj-, epe- és hasnyálmirigy-, valamint egyéb emésztési problémákra megtaláljuk a lehetséges legjobb megoldást. Az általunk végzett szűrővizsgálatok révén megelőzzük a súlyosabb bajok kialakulását, illetve még abban az időben felfedezzük őket, mikor még teljesen gyógyíthatók.

Gasztroenterológiai vizsgálataink kiterjednek a beteg részletes kikérdezésére, fizikális vizsgálatára, laboratóriumi (vér, vizelet, széklet) vizsgálatokra, hasi ultrahang vizsgálatra, gyomor- és béltükrözésre (altatásban is), valamint minden egyéb gyomor-bél rendszeri betegség (pl. tejcukor intolerancia, lisztérzékenység, Helicobacter pylori fertőzés stb.) vizsgálatára.

Klinikánkon az alábbi betegségekkel foglalkozunk kiemelten és a leggyakrabban:

Kapcsolódó vizsgálatok

Vastagbél és gyomor polypjai és daganatosbetegségei

A vastagbél nyálkahártyának megújulása során – ami 2-3 naponta bekövetkezik – néha hiba csúszik a folyamatba: ilyenkor alakulnak ki a polypok. A polypok leginkább szemölcshöz hasonló képletek, de van, hogy gombaalakú, nyeles képződmények. A polypok alapvetően jóindulatú elváltozások. Legfőbb veszélyük abban rejlik, hogy – nem tudjuk, hogy kinél, és nem tudjuk, hogy mikor – rosszindulatúvá válhatnak. 50 éves korban az emberek 20-25 százalékánál fejlődnek ki polypok, a kor előrehaladtával ez a szám növekszik. A szűrővizsgálatoknak, tehát a vastagbéltükrözésnek az a legfőbb haszna, hogy ezeknek a polypoknak a megtalálásával és eltávolításával a vastagbélrák megelőzhető. A polypok általában teljes fennállásuk alatt (kb. 5 év, amíg egy polyp kifejlődik), és a vastagbélrákok az első években (!) teljesen tünetmentesek. A polypok rosszindulatú átalakulása további 5 évet vesz igénybe, ezért ajánlott a szűrő vastagbéltükrözéseket 5 évente csinálni. Ha a tünetmentes vastagbélrákot időben felfedezik, a betegség műtéttel teljesen meggyógyítható. Ha a daganat már a bélen kívül is jelentkezik (nyirokcsomókban,májban, tüdőben), akkor kemoterápiás kezelést kell alkalmazni. Ma már bizonyos genetikai vizsgálatokkal egyes tumorok speciális kezelésére is van lehetőség. Magyarországon évente 8500 – 9000 ember betegszik meg és több mint 5000 ember hal meg vastagbélrákban. Ez a második leggyakoribb rosszindulatú betegség hazánkban. Ha 40-50 éveskorban mindenkinél megcsinálnák a vastagbélrák szűrést kolonoszkópiával, akkora halálozás – a polypok eltávolításával, ill. a daganat időben valófelfedezésével – jelentősen csökkenthető lenne.
A gyomor jó- és rosszindulatú daganatai sokkal ritkábbak, mint a vastagbél hasonló elváltozásai, ezért az ezeket felderítő gyomortükrözést csak panaszok esetén ajánljuk, míg a vastagbél polypjainak és rosszindulatú daganatainak szűrése panaszmentes esetben is javasoltak.

Gyomor- és nyombél fekély, gyomorhurut

A gyomor- és nyombélfekély tulajdonképpen egy seb a gyomor-bélcsatornát belülről burkoló nyálkahártyán. Úgy kell elképzelni, mintha egy cigaretta csikket elnyomnánk a karunkon, és ott egy kerek seb keletkezne – ehhez hasonlít a fekély a gyomorban, nyombélben. Fekély kialakulásához gyomorsav szükséges, régen úgy tartották, hogy ha nincs sav, nincs fekély sem. A betegségek okait általában nem ismerjük, a fekélybetegségnek 2 lehetséges oka azonban ismert: egy baktérium, a Helicobacter pylori és bizonyos gyógyszerek: a mozgásszervi panaszokra és fájdalomra szedett u.n. nonsteroid gyulladáscsökentők (pl.Voltaren, Cataflam, Ibuprofen, stb.). A Helicobacter az emberek jelentős részében benne van, és egyeseknél fekélyt, gyomorhurutot (sőt daganatot is) okozhat. Hogy kinél (és miért) okoz betegséget, és kinél nem, ezt nem tudjuk. Gyomortükrözés alkalmával minden esetben megvizsgáljuk, hogy jelen van-e a Helicobacter, és ha igen, akkor gyógyszeres kezeléssel kiírtjuk. Akinek gyomorégése, gyomorhurutja, fekélybetegsége van vagy volt, annak a fenn említett gyulladáscsökkentő gyógyszereket nem szabad szedni, ill. csak nagy óvatossággal(gyomorvédő gyógyszerekkel együtt). A fekélybetegség – az aktuális panaszokon, fájdalmakon kívül – szövődményeket is okozhat: vérzést és perforációt (a gyomor-nyombél falának átfúródását). Mindkettő életet veszélyeztető állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást, esetleg műtétet tesz szükségessé. A fekélybetegség és gyomorhurut igen gyakori betegségek, amelyek azonban diétával és gyógyszeresen igen jól kezelhetők, ezért tünetek jelentkezésekor (gyomorégés, gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás) érdemes időben orvoshoz fordulni.

Refluxbetegség

A reflux betegség a tápcsatorna felső részének összetett működési zavarán alapuló kórkép: a gyomor tartalma a nyelőcsőbe, onnan esetenként a torokba, vagy akár a légutakba jutva változó tüneteket és panaszokat, ill. szervi elváltozásokat okozhat. Refluxbetegség kialakulásához 2 tényező oki szerepét feltételezzük: vagy sok a gyomorsav, és/vagy nem zár jól a gyomorszáj. A gyomorsav a nyelőcsőbe jutva annak nyálkahártyáját felmarhatja, ezt nevezzük reflux özofagitisnek. A gyomorsav, vagy annak gőzei a garatba jutva torokpanaszokat (torokfájdalom, krákogás, köhécselés, köhögés), a légutakba jutva asztmát, orrmelléküreg gyulladást okozhat.Refluxbetegség esetén nagyon fontos a megfelelő táplálkozás (gyakran, keveset enni, lehetőleg könnyű, fűszerszegény ételeket), rosszat tesz a dohányzás és az alkohol fogyasztás (főleg a tömények és a vörösbor). Éjszaka érdemes nagypárnát használni, vagy az ágy feji végét megemelni. Megfelelő gyógyszerekkel a refluxbetegség jól kezelhető, a betegek nagy része panasz- és tünetmentessé tehető.

Gyulladásos bélbetegségek: Crohn betegség és colitis ulcerosa (fekélyes vastagbél-gyulladás)

A gyulladásos bélbetegségek a gyomor- bélrendszer ismeretlen eredetű, krónikus betegségei, melyeket kezelni tudunk, de véglegesen meggyógyítani nem. Két alapvető formáját ismerjük, a colitis ulcerosat (fekélyes vastagbél gyulladást) és a Crohnbetegséget.

Előbbi csak a vastagbélben jelentkezik, utóbbi a gyomor-bélcsatora bármely pontján megjelenhet, leggyakrabban a vékonybél utolsó szakaszán (az ileumban) és a vastagbélben. Mindkét betegség általában fiatal korban kezdődik, de bármely életkorban felléphet. Bár egyik betegség sem örökletes, valamilyen genetikailag meghatározott fogékonyság áll a háttérben, és bizonyos környezeti tényezők (pl. fertőzések, bélflóra változás, táplálkozási szokások, gyógyszerek, stb.) hatására jön létre a gyulladásos folyamat.

A két betegségnek számos közös vonása van, azonban több különbség is van köztük. Hasonló a hullámzó lefolyás, a kiújulásra való hajlam, a tünetmentes időszakok és a visszaesések váltakozása, és a kezelésükre használt gyógyszerek is hasonlóak. A gyulladásos bélbetegségek a gyomor-bélcsatornán kívül egyéb szervek betegségeivel is együtt járhatnak, leggyakrabban az izületekben, bőrben és a szemben alakulhatnak kis hasonló gyulladásos folyamatok. Különbség a két betegség között, hogy a colitis ulcerosa csak a vastagbélre, míg a Crohnbetegség a vékonybelekre, sőt akár az egész gyomor-bélcsatornára kiterjedhet, valamint, hogy a colitis ulcerosa csak a bél nyálkahártyáját érint, míg a Crohnbetegség a bélfal teljes vastagságára kiterjed. Ennek következtében Crohn betegségben szűkületek, összenövések és sipolyok alakulatnak ki, egyrészt a bél különböző szakaszai, másrészt a bél és a bőrfelszín között, utóbbiak leggyakrabban a végbélnyílás táján.Mindkét betegség legfőbb tünetei a gyakran véres-nyákos hasmenés, hasi görcsök, fogyás,vashiányos vérszegénység. Ezekkel a tünetekkel minél hamarabb orvoshoz kell fordulni, mert minél hamarább kezdik meg a kezelést, annál gyorsabban lehet tünetmentes a beteg. A kivizsgálás alapvető eleme a vastagbéltükrözés, amely meg tudja állapítani a betegég jelenlétét, kiterjedését, súlyosságát. A gyulladásos bélbetegségben szenvedő beteget hozzáértő gasztroenterológusnak kell gondozásba vennie, és a kezelést az aktuális állapotnak megfelelően beállítania, a beteg kérdéseire válaszolnia, és a tévhiteket eloszlatnia.

Coeliakia (lisztérzékenység)

A coeliakia (glutén érzékenység) egy autoimmun betegség, amit az egyes gabonafélékben (búza, árpa, rozs, zab) található anyag, a glutén vált ki. A betegség kialakulásához megfelelő genetikai konstelláció szükséges, a betegség nem öröklődő, de a családokban a hajlam fokozottan fennállhat. Az elfogyasztott glutént az arra érzékeny emberek szervezete nem tudja feldolgozni, ezért a szervezet ellenanyagot termel, ez indítja el az autoimmun folyamatot. Ennek következtében a bélbolyhok elsorvadnak, aminek egyrészt felszívódási zavarok lesznek a következményei: vashiány, vérszegénység, csontritkulás, vitaminhiányok, valamint gyakrabban lépnek fel cukorbetegég, pajzsmirigy betegségek, meddőség, rosszindulatú daganatok.A betegség (jelenleg még) nem gyógyítható, ezért az autoimmun folyamatot kiváltó glutént a betegnek élete végéig szigorúan kerülnie kell: nem ehet semmilyen gabonából készült terméket, nem fogyaszthat búza-, árpa- és rozslisztet tartalmazó ételt (zabot elvileg fogyaszthat, de mivel ezek a termékek általában a többivel azonos gépsoron készülnek, általában gluténnel szennyezettek), helyette burgonya-,rizs-, kukorica-, szója, stb. lisztet kell használniuk. Hazánkban a népesség kb1%-a lisztérzékeny, de ennek csak töredéke kerül diagnosztizálásra. A családi halmozódás fennállása miatt érdemes a lisztérzékeny betegek családtagjait is leszűrni coeliakiára. A betegség diagnózisa laborvizsgálatokkal, ill. teljes bizonyossággal csak a gyomortükrözés során vett vékonybél biopszia szövettani vizsgálatával állapítható meg.

Laktózintolerancia (tejcukor érzékenység)

A laktóz (tejcukor) kétegyszerű cukormolekula (monosacharid) összekapcsolódásából létrejövő diszaharid. Ez a nagy molekula nem tud a vékonybélből felszívódni, csak ha a laktáz enzim ezt két egyszerű cukormolekulára bontja, és ez már fel tudszívódni. Ha az ember szervezetében nincs megfelelő mennyiségű, bélbolyhok által termelt laktáz enzim, akkor a laktóz (ez a nagy diszaharid molekula) nem tud felszívódni a vékonybelekből, a vastagbelekbe kerül, ahol az ott jelen lévő bélflóra bakteriális bontásának következtében erjedni kezd. Ez az erjedés gázképződéssel jár, ami a tejcukor érzékenységnek (a laktóz intoleranciának) a tüneteit okozza: puffadás, gázképződés, hasmenés, bélgörcsök. A laktóz intolerancia egy kilégzéses teszttel, valamint genetikailag kimutatható. Ha megállapítják, akkor a betegnek vagy kerülnie kell minden laktóz tartalmú ételt (tej, tejföl, tejszín, túró, vaj, sajtok, joghurt, kefír), vagy ezeket a termékeket laktózmentes formában kell fogyasztani. Létezik laktáz tabletta is, amely magát az enzimet tartalmazza, és ami képes a laktózt elbontani, és így a panaszokat megelőzni. Hazánkban az emberek kb. 30 %-a! laktóz intoleráns, ezért a hasi panaszok hátterében érdemes a lisztérzékenységet is vizsgálni, mert egyszerű módszerekkel és odafigyeléssel a panaszok megelőzhetők.

Májgyulladás, zsírmáj, májdaganatok

Májgyulladást vagy vírusok okoznak, vagy autoimmun eredetűek. A vírusos májgyulladások vagy meggyógyulnak maguktól, vagy ma már gyógyíthatók. Az autoimmun, gyakran a gyulladásos bélbetegségekhez társuló májgyulladások kezelhetők, azonban évtizedek múlva gyakran van szükség májtranszplantációra, ami ma már szinte rutinműtétnek számít. A zsírmáj hazánkban leggyakrabban alkoholos eredetű, de egyre gyakoribb a „nem alkoholos zsírmáj”, ami főleg az elhízással kapcsolatos. Korunkban a nem alkoholos zsírmáj az egyik leggyakoribb májbetegség. Az egyik vérzsír, a triglicerid májban történő lerakódása számos következményes gyulladásos folyamatot indít el, melyek fibrózishoz, kötőszövet-felhalmozódáshoz vezetnek, végső soron májzsugor is kialakulhat. Normális esetben a májban 10%-nál kevesebb a zsír előfordulásának aránya. Számos kiváltó tényező hatására ez az arány kórosan megnövekszik. A népesség közel 20-40 százalékát érinti ez a májbetegség, melynek kialakulása szerzett okokra vezethető vissza. Korunk jellegzetes eltérései – mint az elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírértékek – közé tartozik, kialakulását alapvetően a helytelen életvitel, helytelen táplálkozás és a mozgás hiánya befolyásolja, a felsorolt betegségek mellett. Hosszú távú szteroid- vagy ösztrogénkezelés is segíti kifejlődését. Kialakulásával gyakrabban figyelték meg a májban jelentkező daganat előfordulását. A nemalkoholos zsírmájnak eleinte semmi tünete nincs, később is csak általános tünetek jelentkezhetnek: gyengeség, fáradékonyság, a jellegzetes centrálistípusú – hasra lokalizálódó – elhízás. A diagnózis labor- és ultrahangvizsgálatokkal, ill. a ma egyre elterjedtebb un. fibroscan vizsgálattal állapítható meg. A kezelés helyett a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt: étrend helyes összetétele, az alkohol kerülése és a rendszeres mozgás. A májdaganatok leggyakrabban a májzsugorodás talaján alakulnak ki, kezelésük elsősorban műtéti. Minél hamarabb diagnosztizálják, annál nagyobb a gyógyulás esélye.

Irritábilisbél szindróma (IBS)

Az IBS idült bélműködési rendellenesség, egy működésbeli probléma, amely kimutatható szervi elváltozással, laboreltérésekkel, képalkotó vizsgálatokkal kimutatható eltérésekkel nem jár. Krónikus vagy visszatérő emésztőszervi tünetek jellemzik: görcsös hasi fájdalmak, leggyakrabban a balbordaív alatt, mely feszítő, égő jellegűek, néha állandó tompa fájdalommal járnak. A székletek gyakoriságának és jellegének megváltozása illetve a hasmenés (több, mint naponta 3x) székrekedéssel való váltakozása jellemzőIBS-re. Emellett a reggeli lágy széklet, és az étkezés utáni hirtelen székürítésa másik tipikus tünet együttes. Az éjszakai székelési panaszok hiánya általában jellemző lehet. Egyes betegek a fájdalom székelés utáni enyhüléséről és az elégtelen székletkiürítés érzéséről számolnak be. Az IBS talán legjellemzőbb tünete a hasfeszülés és a puffadás. Az IBS-ben szenvedő betegek rosszul tűrik a belek fokozott gáztartalmát, vagy a gáztartalom változását, amelyek leginkább étkezéskor, stresszre jelentkeznek.A beteget megviselheti a bizonytalanság, a súlyosabb betegségtől való félelem. Egy IBS-es beteg ráadásul az életminőségét is rossznak érzi: hasi diszkomfort érzése van, nem bír olyan aktív életet élni, mint régen, sokat kell orvoshoz járnia, és társasági életet sem tud felszabadultan élni. Éppen ezért a tünetekhez gyakran társulnak nyugtalanság, szorongás, alvászavar, rosszhangulat és egyéb lelki problémák.Természetesen az IBS diagnózisának megállapítása nem nélkülözheti egyéb, hasonló hasi panaszokkal járó ismert okok kizárását: a lisztérzékenységet (coeliakia), a tejcukor érzékenységet (laktóz intolerancia), a bélflóra megváltozást, valamint egyéb szervi elváltozások fennállását: ezekhez hasi ultrahang, esetleg CT vagy MR vizsgálat, gyomor- és béltükrözés lehet szükséges.Mivel az IBS okát nem tudjuk, a kezelés csak a tünetek csökkentését, megszüntetését célozhatja. Ehhez diétás megszorítások (pl. rostpótlás, FODMAPdiéta, stb.), görcs- és fájdalomcsillapítók, hasfogó szerek, a gázképződést csökkentő, a bélflóra normalizálását célzó gyógyszerek alkalmasak, azonban néha pszihológus segítségét is igénybe kell venni, sőt alkalmanként antidepresszánsok is segíthetnek.

Epehólyag és hasnyálmirigy betegségek

Az epekövesség igen gyakori betegség, az európai népesség 15 százalékát érinti. Ha az epe alkotóelemeinek az aránya eltolódik, az epe besűrűsödik, túltelítetté válik, akkor az epe alkotóelemei kicsapódhatnak és megindulhat a kőképződés. Az esetek háromnegyed-részében az epekövek évekig nem okoznak panaszokat (néma epekövek), azonban a főleg zsíros ételek fogyasztását követő epegörcs igen fájdalmas, sőt alkalmanként veszélyes is lehet. A típusos epeköves görcsös fájdalom a jobb bordaív alatt keletkezik, a hátba, a jobb vállba és lapockatájra sugárzik, hányingerrel, hányással járhat. Ha ehhez láz is társul, akkor már epehólyag-gyulladás is kialakult. Meg kell különböztetnünk a nagy (több mint 1cm-es) köveket tartalmazó epekövességet azu.n. apróköves epehólyagtól. A nagy kövek kevésbé veszélyesek, persze epegörcsöt azok is okozhatnak. Az apróköves epehólyag veszélyessége abból áll, hogy a kis epekövek belesodródhatnak az epevezetékbe, és elzárva az epeelfolyás útját, sárgaságot, és sürgős (endoszkópos vagy sebészi) beavatkozást igényelnek. Még nagyobb bajt okozhat, ha az epekő az epeutak és a hasnyálmirigyvezeték közös szájadékába akad bele – ilyenkor a hasnyálmirigy váladéka (benne az emésztő enzimekkel) nem tud elfolyni, és először magát a hasnyálmirigyet, majd a hasüregbe kerülve a többi életfontos szervet is megemészti. Ennek a betegségnek a halálozási aránya 50%! Ezért nagyon fontos, hogy hasi panaszok esetén időben kell orvoshoz fordulni, aki egy labor- és ultrahang vizsgálattal ki tudja az epekövességet és az esetleg fennálló hasnyálmirigy gyulladást mutatni.A hasnyálmirigy gyulladás másik (az epekövességen kívüli) oka a bőséges alkohol fogyasztás, és az igen bőséges, zsíros étkezés. Ezen kívül egyes vérzsírok (a trigliceridek) emelkedett szintje, valamint autoimmun folyamatok is állhatnak a háttérben. A hasnyálmirigy gyulladás igen erős, köldök táji fájdalommal jár – ilyenkor a legfontosabb az étkezés és ivás azonnali felfüggesztése, és az azonnali orvoshoz fordulás. Epegörcs esetén görcsoldók, fájdalomcsillapítók (recept nélkül kapható Nospa, Algopyrin) javasoltak. Emellett a görcs elmúlása után is legalább egynapos koplalás, majd zsír- és fűszerszegény diéta javasolt. Panaszos epekövesség (visszatérő epegörcsök, epés hányás, stb.) esetén elsőként választandó megoldás az epehólyageltávolításával járó műtét. A műtét során a teljes epehólyagot eltávolítják, nem a köveket veszik ki az epehólyagból, mert a funkciójában sérült epehólyagban hamarosan újabb kövek képződnének. A műtétet ma már leggyakrabban laparoszkópos módszerrel végzik, ami sokkal kisebb megterhelést jelent a betegnek, mint a hagyományos epekőműtét.

Hasmenés, székrekedés

Hasmenésről általában akkor beszélünk, ha napi 3-nál többször van leggyakrabban híg széklet ürítés, székrekedésről pedig akkor, ha heti 3-nál ritkábban van székletünk. Napi 1 híg széklet tehát nem hasmenés, és ha 3 naponta van általában székletünk, de ehhez panasz nem társul, akkor sem kell azonnal orvoshoz fordulni. A székelési gyakoriság eltérései lehetnek akutak és krónikusak. Az akut hasmenés oka általában valamilyen fertőzés, amely vagy spontán, ill. tüneti szerekre (pl.széntabletta, Bolus adstringens – recept nélkül kapható, stb.), vagy megfelelő antibiotikumok hatására gyógyul. Ez lehet igen súlyos is (pl. Clostridioides –Clostridium – difficilefertőzés), ami sürgős orvosi kezelést igényel. A krónikus hasmenés kivizsgálása komplex feladat, laboratóriumi, képalkotó és endoszkópos vizsgálatokat igényel. Az akut székrekedés, főleg, ha hasi fájdalmakkal jár, lehet bélelzáródás tünete, ami sürgős orvosi beavatkozást tesz szükségessé. A krónikus székrekedés nagyon gyakran alkati székrekedés, és az étrend megváltoztatásával orvosolható: több rost és folyadék fogyasztása javasolt. Nagyon bevált a krónikus székrekedés kezelésére az utifűmaghéj: ebből egy evőkanálnyit a reggeli narancslébe, vagy joghurtba keverve, és utána bőséges folyadékot fogyasztva, a krónikus székrekedés okozta panaszok jelentős része csökken, ill.megszűnik. Akár hasmenés, akár székrekedés mellett ha a székletben vért látunk, az feltétlenül kivizsgálást (vastagbéltükrözést) jelent, komolyabb betegség kizárására!

A leggyakoribb panaszok és tünetek, amelyek hátterében gasztroenterológiai megbetegedés állhat:Savas felböfögés

Többnyire gastro-oesophagealis refluxbetegség okozza, amikor a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom nem zár megfelelően, és emiatt a gyomorból a savas tartalom a nyelőcsőbe visszaáramlik. Utóbbira hajlamosíthat anatómiai eltérés, ún. csuszamlásos rekeszsérv, amikor a gyomor kicsiny, általában 1-3 cm-es részlete a rekesz nyílásán át a mellüregbe „felcsúszik”, a nyelőcső meghosszabbításaként funkcionál, így a gyomorszáj nem tud megfelelően záródni. Extrém esetekben a gyomor nagyobb részlete is a mellüregben helyezkedhet el.

Nyelési nehezítettség, fájdalmas nyelés, falatelakadás

Ilyenkor nyelőcső szűkülettel járó súlyos gyulladásra, fekélyre, eosinophil oesophagitis-re, illetve daganatos megbetegedésre is gondolni kell. Ezek a tünetek „figyelmezető tünetnek” tekintendők, a gyomortükrüzés elvégzése feltétlenül indokolt.

Gyomorégés

Hátterében állhat refluxbetegség, gyomor nyálkahártya gyulladás (savtúltermelés, gyógyszer okozta irritáció, Helicobacter pylori fertőzés), valamint a fentiek szövődményeként gyomor-, vagy nyombél nyálkahártya felmaródás, illetve fekély. Az előbbiek mellett nem ritka a gyomornyálkahártya sav iránti fokozott érzékenysége, a funkcionális dyspepsia.

Hányinger, hányás

Hátterében heveny vírusos, vagy romlott étel okozta gyomor-bél hurut merül fel. Azonban ha a hányás ismétlődik, étvágytalansággal, fogyással jár, feltétlenül mielőbbi gasztoenterológiai eszközös kivizsgálás szükséges gyomor-kimeneti szűkületet okozó fekély vagy daganatos betegség kizárása céljából. Ha a hányadék friss, piros vérrel festenyzett vagy „kávézaccos” színezetű, nyelőcső-, gyomor-, vagy nyombél eredetű heveny vérzés kizárása céljából azonnal jelentkezzen a területileg illetékes sürgősségi osztályon! A nyelőcső- és gyomorpanaszok többségét „savfüggő” kórképek (refluxbetegség, nyálkahártya-gyulladás, felmaródás, fekély) okozzák. A kivizsgálás megtervezése, a gyomortükrözés indikációjának megítélése szakorvosi feladat. Figyelmeztető tünetek, illetve 40 éves kor felett fellépő újkeletű panaszok esetén a gyomortükrözés elvégzése feltétlenül indokolt!

Hasi puffadás, fokozott bélgázosság

Hátterében többek között ételintolerancia (leggyakrabban laktóz-intolerancia), vékonybél nyálkahártya károsodásból eredő felszívódási zavar (például lisztérzékenység – coeliaka), a vékonybél baktérium flóra egyensúlyának felborulása (úgynevezett SIBO), illetve irritábilis bél szindróma állhat.

Hasmenés

A fertőzéses eredet kizárása alapvetően fontos (széklet tenyésztés). Véres-nyákos hasmenés esetén fertőzéses eredet kizárását követően gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) irányában eszközös kivizsgálás indokolt. Krónikus, zsírfényű hasmenés esetén hasnyálmirigy-elégtelenség merül föl. Véres széklet ürítése esetén mielőbbi gasztroenterológiai kivizsgálás indokolt. Nagy mennyiségű friss vér, illetve szurokszéklet ürítése esetén gyomor-bél eredetű vérzés kizárása céljából haladéktalanul jelentkezzen a területileg illetékes sürgősségi osztályon!

Hasi fájdalom

Hátterében számos betegség állhat, ezek elkülönítése szakorvosi feladat. Heveny hasi fájdalom, láz esetén akut hasi kórkép kizárása céljából sürgősségi osztályon jelentkezzen!

Sárgaság

Epeúti elzáródás, illetve májelégtelenség jele lehet, melyek szintén sürgősségi ellátást igényelnek. 40 éves kor felett újonnan megjelenő hasi panaszok, illetve székelési rend változás, testsúlyvesztés, véres széklet ürítése „alarm tünetnek” számítanak. Ilyen esetekben daganatos betegség kizárása céljából vastagbél tükrözés szükséges.

A vastagbél daganat megelőzése céljából 60 éves kor felett panaszmentesség esetén is javasolt szűrővizsgálatra jelentkezni. Amennyiben a családi kórelőzményben vastagbél daganat előfordul, a rendszeres szűrést már fiatalabb életkorban javasolt elkezdeni.

A szűrő jellegű vastagbéltükrözések során minimum 25 százalékban találunk és távolítunk el vastagbél-polypot. A vastagbéltumor megelőzésének leghatékonyabb módszere a colonoscopia.

Szakorvosi konzultáció →

Gyomortükrözés →

Vastagbéltükrözés →

Ultrahang →

Kapcsolódó orvosok