Probiotikumokkal az egészséges emésztésér

1. ábra: (Forrás: WHO riport "Diet, nutrition and the prevention of chronic diseases", Geneva 2003)

1. ábra: (Forrás: WHO riport “Diet, nutrition and the prevention of chronic diseases”, Geneva 2003)

Az egészséges életvitel, ezen belül a helyes táplálkozás egyre nagyobb hangsúllyal van jelen a mindennapokban, kihatása az egészségre vitathatatlan (1. ábra). A szakemberek szerint ezzel a betegségek 30-35%-a lenne megelőzhető.

 

Egy hazai felmérés szerint az emberek 64%-ának van valamilyen emésztőrendszeri problémája: férfiaknál 57, nőknél 71 %-ban.* -. Ennek megfelelően a hazai betegek körülbelül egyharmada fordul emésztőrendszeri panasszal orvosához, akik további 30%-át küldik gasztroenteorológushoz. A vezető problémák a gyomorsav-túltengés ill. a daganatos megbetegedések, de mindemellett egyre gyakrabban találkozunk olyan szubjektív panaszokkal, melyek hátterében organikus elváltozást nem tudunk kimutatni. Ezek diszkomfortnak minősíthetők és napi szinten életminőség problémát jelentenek, azonban hosszú távon esetleg hajlamosíthatnak betegségekre is – a szakember oldaláról épp ezért ezek is odafigyelést és megoldást kívánnak.

 

Egyik legeklatánsabb példa lehet erre talán a lassú táplálék áthaladási sebesség, más néven hosszú tranzitidő. Ennek okozataként van olyan logikus elmélet, miszerint az epesavak a vastagbél nyálkahártyáját irritáló karcinogén (daganat kifejlődését elősegítő) anyagokká alakulnak, és ez, valamint a nem időben távozó salak-, köztük egyéb felvett vagy keletkezett méreg-anyagok hosszú távon hajlamosíthatnak (főleg vastagbél) carcinoma keletkezésére. Ez volt Mecsnyikov elmélete is, aki a kaukázusi pásztorok hosszú életét azzal magyarázta, hogy az általuk fogyasztott erjesztett tejtermékek ezen méreganyagok eltávozását biztosítják optimális úton a szervezetből.

 

A mindennapok szintjén a páciens a diszkomfortot rossz életminőségként éli meg, mivel rendszeresen puffad, teltségérzetre panaszkodik . Sokan úgy írják le ezt az állapotot, hogy “olyan, mintha egy kő lenne a hasamban”, vagy “mintha minden beállt volna odabenn”, továbbá a bekeményedő széklet eltávolítása is nehézségekbe ütközhet ill. fájdalmas lehet számára.

 

2. ábra: A székrekedés okai

2. ábra: A székrekedés okai

Hosszú tranzitidő ill. székrekedés lehet egyes betegségek okozata is (2. ábra), de egyébként egészséges populációban is gyakran találkozunk vele. Jellemzően a kor előre haladtával egyre gyakrabban és több tényező hatására jelentkezik. Ilyen okok lehetnek a rendszertelen életvitel következtében fellépő helytelen étkezési szokások (kevés rost és folyadék-fogyasztás, rendszertelen étkezés, egyoldalú táplálkozás, stb.), stresszes állapot, (pl. vizsgadrukk, hosszabb repülőutak, “jet-leg”, folyamatos leterheltség), és antibiotikum fogyasztás is, ill. az ezek következtében fellépő bélflóra változások. A tapasztalatok azt mutatják, hogy hölgyek körében ez többeket érint, és közülük is kiemelendőek a várandósak, valamint a frissen szült kismamák.

 

A hosszú tranzitidő rövidítésére egyre több megoldási lehetőség van. Lehet gyógyszerekkel befolyásolni a tranzitidőt, és lehet a táplálkozás racionálisabbá tételével. Régóta tudjuk, hogy a rostok ebben jelentős szerepet játszanak, de a legutolsó hazai reprezentatív felmérés alapján elmondható, hogy a magyar lakosság rost-fogyasztása (22,7g/nap) kevesebb a betegségmegelőzés szempontjából minimálisan megkívántnál (25g/nap Public Health Nutrition 4, No 2(1) 267, 290, 2001), míg az Egészségügyi Világszervezet még ennél is többet, napi 27-40 g rost bevitelét javasolja (WHO, 2003, Techn. Rep. Ser 916, WHO, Geneva).

 

A köztudatban lévő megoldások (pl. aszalt-szilva, szilvalekvár önmagában való fogyasztása és meleg víz ivása) nem népszerűek, inkább mint utolsó megoldás jönnek szóba. Az sem mellékes, hogy egyes esetekben semmiképp nem ajánlott pl. a durva rostok fogyasztása – lásd: gyulladásos bélbetegségek.

 

A tranzitidő normalizálásában, valamint az ezzel járó diszkomfort helyreállításában nyújtanak kiváló megoldást egyes probiotikus joghurtok, melyek kedvező hatása ma már az irritabilis bél szindrómában szenvedő betegekben is bizonyított. Előnyük, hogy speciális kultúráiknak, megfelelő összetételüknek és magas csíratartalmuknak köszönhetően:

 

 

  • segítenek a károsodott bélflóra helyreállításában (amely anibiotikum szedése esetén különösen fontos)
  • az átmenetileg kolonizáló probiotikus baktériumtömeg fizikai védelmet jelent a bél felületén
  • könnyebben emészthetők, mint a tej (kíméletes táplálást jelent, amely főleg a gyermekek étrendjébe a tej/tejtermék bevezetésekor fontos, és enyhe tejcukor érzékenység esetén is fogyasztható)
  • javítható velük a tejcukor intolerancia
  • a tudományosan igazolt termékek esetén az egy kiszerelésnyi adagjuk biztosít hatást. Megjegyzendő, hogy Mecsnyikov joghurtjából fél-egy litert ihattak a kaukázusi pásztorok. Ez megfelelően magas (csíra)bevitelt jelenthetett, ám a mai fogyasztói szokásoktól idegen ilyen mértékű napi joghurtfogyasztás. Fontos tudni, hogy az élelmiszerekre vonatkozó szabályozás szerint a “probiotikus” megjelölés nem abszolút tartalmat, hanem egy teljesítendő minimum koncentrációt jelent.
  • a tejtermék lazítja a széklet állagát, ezáltal enyhül az annak ürítésekor fellépő fájdalom.
  • segíti a székletürítés rendszeressé tételét, optimalizálja annak gyakoriságát.
  • Biztató eredményekkel találkozunk irritábilis bélszindrómás (IBS) populációban is, miszerint a probiotikus tejtermékek fogyasztása révén csökkent a puffadtság, és javultak egyes életminőségi paraméterek (fájdalom index, széklet konzisztencia). Megjegyzendő, hogy a teszthez napi két pohárnyi probiotikus erjesztett tejterméket használtak hat héten át, amely beteg szervezet támogatása esetén ajánlott.

 

3. ábra: A “probiotikus tejtermék”, a “hatását bizonyított probiotikus tejtermék” és az “étrend kiegészítő probiotikum” összehasonlítása.

A probiotikum természetéből adódóan a hatás biztosításához rendszeres (napi) fogyasztása elengedhetetlen, azonban magas élvezeti értékük miatt ez nem jelent gondot. Ezáltal biztosított ugyanis, hogy az emésztési komfort visszanyerése a fogyasztója számára kellemes úton érhető el. – A “probiotikus tejtermék”, a “hatását bizonyított probiotikus tejtermék” és az “étrend kiegészítő probiotikum” összehasonlítását a (3. ábra) mutatja.

 

 

 

 

Dr. László András
Belgyógyász, Gasztroenterológus főorvos
Professional Orvosi Kft.

*Forrás: 1002 fő bevonásával végzett Danone kutatás, 2007 április

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás